Em - pá - ti - a

Em - pá - ti - a

2016. 08. 26.

 girl-landscape-female-woman-157954.jpeg

 

A világ legboldogabb országában (éljen Dánia:) - megjegyzés tőlem:)) az iskolai tananyag része az empátiára nevelés.

Az empátia, azaz a képesség, mely révén képesek vagyunk más emberek meg általában élőlények szempontjait és helyzetét megérteni és átérezni, a pszichológusok szerint visszahatva működik, és saját boldogságunk egyik forrása is.

ez a cikk jött velem szemben a 444.hu oldal facebook oldalán.

nem tudom pontosan, hogy mi az empátia, nem tudom definiálni és nem is akarom.
nem is hiszem, hogy szavakkal körül kell határolni.
ez leginkább egy érzés, amikor egyszerűen érzed a másik embert, figyelsz rá és észreveszed, ha bántották, ha örül, ha rosszkedvű, vagy ha épp boldog.

azt hittem ez egy teljesen természetes, egyetemes és magától értetődő emberi tulajdonság, amivel minden emberi lény születésétől fogva rendelkezik.
csalódtam, amikor rájöttem, hogy ez nagyon nincs így.

amikor "kimentem a nagyvilágba" és láttam, hogy emberek megrugdosnak egy hajléktalant - csak mert; nem adakoznak, nem segítenek, nem mosolyognak egymásra és túlon-túl sokat bántják egymást ... csalódtam. nagy csalódás volt ez nekem.
de el kellett fogadnom, hogy a világ ilyen, mert mi emberek ilyenné tesszük. nem egyformán gondolkodunk a világ dolgairól, más dolgokat tartunk fontosnak, máshogy látjuk az embereket.

én például mindig adok pénzt az utcán, ha kérnek tőlem, mert az a pár száz forint valószínű másnak sokkal többet jelent, mint nekem.
segítek másoknak kinyitni egy ajtót, előre engedek másokat a pénztárnál, a liftben megkérdezem hányadikra mennek és megnyomom helyettük a gombot, a pénztárostól a nevével köszönök el.
ha valaki sír a környezetemben, odamegyek hozzá, mert érdekel miért szomorú és akkor is megölelgetem, ha nagyon örül valaminek és elmondom neki, hogy büszke vagyok rá én is.

egyetlenegy alapvető elvet szeretnék és próbálok követni - amit még őfelsége a dalai láma is fontosnak tart: EGYSZERŰEN CSAK IGYEKSZEM KEDVES LENNI. mindig.

a kedvesség, akarva-akaratlan magával hozza a figyelmességet, s szerintem ez szépen lassan empátiává alakul. hogy mi? milyen tia? úgy van. EM - PÁ - TI - A. tanuld  meg mi ez! tanulható, fejleszthető!

ne értsetek félre, nagyon fontos például a tesi óra általános iskolában és az ének-zene, nomeg az osztályfőnöki óra, a technika és a fizika.

de miért nem fér bele kéthetene egyszer, 45 percben egy
"hogyan legyek jó ember"-oktatás ?

taníthatnánk személyiségtipológiát, megértethetnénk már fiatalkorban a gyerekekkel, hogy MINDENKI MÁS, mindenki A MAGA MÓDJÁN KÜLÖNLEGES és ez nem egyenértékű a rosszal vagy a félelmetessel.
megtaníthatnánk nagyon korán, hogy miért fontos az együttérzés, a segítségnyújtás és miért félelemalapú az előítéletesség ... ehelyett a tigrisbukfencet gyakoroljuk heti ötször. ami nagyon klassz, ha alkalmas vagy sportolónak, de a magamfajtáknak ez inkább kínzás, mint motiváció a sportolás megszeretésére.

emlékszem nagymamám (messzi mama) mindig azt mondta nekem, hogy "vigyáááááz, nehogy magával ragadjon ez a cudar világ!" nagyon sokszor eszembe jut ez a mondása.

igazat tudok neki adni abban, hogy ez tényleg egy cudar világ, amelyet most élünk, de szentül hiszem, hogy a világ alakulása csak rajtunk múlik.

nem kell nekünk minden nap megváltani az egész világot, csak a saját környezetünket kell egy kicsit jobbá tennünk! figyelj arra a néhány emberre a környezetedben, segíts nekik és légy velük egyszerűen csak kedves.

2016. 08. 26. Tovább

A bejegyzés trackback címe:

https://baliskatus.blog.hu/api/trackback/id/tr1112703211

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.